Hajdúsági halmok
A Fürdőkerti Ifjúsági Szabadidőközpont területén kialakításra került ökoturisztikai látogatóközpont földszinti termében bemutatott fotókhoz kapcsolódó kiegészítő információk, az egyes kunhalmok történetével, bemutatásával.
Zeleméri csonkatorony
A vasúton és közúton is könnyen megközelíthető kultúrtörténeti emlék, közkedvelt kirándulóhely a Debrecen–Tiszalök vasútvonal Zelemér vasútmegállójával átellenben emelkedik a táj fölé. A halmon található templomrom a kora Árpád-kor óta ismert, majd a tatárjáráskor elpusztult és azt követően újratelepült Zelemér falu emlékét őrzi. A 16. században épült késő gótikus, egyhajós templom romja 1907 óta műemlék, miután a De Pauli erdőbirtokosság a körülötte lévő 600 négyszögöl földdel a városnak adományozta. A romot 1938-1941 között a múzeum alapító Csiha Antal és Sőregi János régész tárta fel, alapfalait pedig társadalmi munkával tették bemutathatóvá 1972-ben.
Nagy-nyerges-halom
A várostól északra a Nagy-nyerges rét melletti agrárkörnyezetbe ékelődő 122 méter tengerszintfölötti magasságú kurgán 1979-ig Hajdúhadházhoz tartozott közigazgatásilag. Nevének eredete a hajdani rácok lakta Vid falu elpusztításával hozható összefüggésbe. Az erről szóló monda szerint a vidi rácok azt a tervet forralták, hogy lerohanják a hajdúkat. Amelyről egy koldusasszony hírt vitt a böszörményi, hadházi és nánási hajdúknak, akik erről tudomást szerezve összefogtak és ennél, valamint a közeli Kis-nyerges halomnál nyergeltek, hogy lerohanják és kardélre hányják a rácokat. A halom védelme természetvédelmi és régészeti szempontból indokolt.
Csegei-halom
Ez a formájában ősi jellegét őrző kurgán a Hajdúböszörmény-Debrecen határvonalán, Felső-Józsától néhány száz méternyire található. A 167 méteres tengerszint feletti magasságával a Hajdúhát egyik legmagasabb kiemelkedése. Bár régészetileg feltáratlan, 1858-ban közvetlen közelében találták a „böszörményi kincs” név alatt ismert leletet. A bronzkori fegyverekből álló lelet akkor a Debreceni Református Kollégium gyűjteményébe került, a böszörményi Hajdúsági Múzeumban pedig csak a műtárgyak fotói találhatók (ma a lelet Budapesten található). H. Fekete Péter helytörténész egy rég elpusztult falu nevére utalónak tartja a halom nevet, amely a Csege- vagy Cseke-telke elnevezést őrzi.
Tacsilló-domb
A Hajdúböszörmény és Balmazújváros városok között húzódó határvonal mentén, a Virágoskúti-halastavak tározójának nádtengerének tövében található kiemelkedésről a Keleti-főcsatornán túli határrész jól belátható. A laponyag tengerszint feletti magassága 98 méter, relatív magassága pedig csupán 2 méterre tehető. Nevének eredete bár ismeretlen – a katonai összeírások pedig rendre név nélkül említik -, de a városi levéltárban már 1748-ból is találkozunk vele „Tatsilló halma” elnevezéssel. A halomtest bár tartalmaz néhány löszpusztagyep elemet, botanikai értékei degradáltak. Amely részben az oldalában található kiterjedt rókavárnak is köszönhető.
Nagy-vidi-halom
Hajdúnánás külterületén, egyes feltételezések szerint az egykori Vid község közelében található kurgán halomteste épnek és botanikaliga értékesnek tekinthető, amelynek jelenlegi tulajdonosa példaértékűen állította helyre az egykori ősigyep jellegét, körben a környező monokultúrás kultúrsivatagban. Régészetileg feltárt, amelynek kapcsán a Dr. Módi György régész vezette ásatások azt igazolták, hogy a hely az új kőkorszaktól kezdve lakott volt. Új kőkorszaki, réz-, bronzkori leletek kerültek elő, valamint szarmata és Árpád-kori értékekre is bukkantak a kultúrák egymásra rakódásának kiváló példájaként.
Széchenyi-halom
A köznyelvben csak Messzelátó dombként ismert halom talán az egyik legismertebb halom a város határában, amelyet Hajdúböszörmény Város Önkormányzat 2021-ben rekonstruált, illetve alakított ki tövében egy pihenőt. A régmúltban a Messzelátó csárda állott mellette, ma egy baromfitelep. H. Fekete Péter így ír róla az 1959-ben megjelent Hajdúböszörmény helyneveinek adattára című munkájában:
„A határ déli részén a debreceni országút mellett Nagy Strázsa halom név után e nevet csak 1861-ig viselte, amikor gróf Széchenyi István iránt való tiszteletből s emlékének megörökítésére Széchenyi halomnak nevezte el a város.” A városi levéltár 1861. évi jegyzőkönyveiből azt is megtudhatjuk, hogy a „Messzelátónál Széchenyi” nevet nyert halom mellett 13 köblös föld kihagyatott, hogy abból egy Széchenyi nevű kert állítassék elő”.
Pródi-halom
A Hajdúböszörményhez tartozó Pród község nyugati határszélén található egykori lakóhalom régészetileg feltárt, szerény természeti értékkel bíró kunhalom. A 1882 nyarán Rómer Flóris és Hampel József debreceni régészek által feltárt halomból előkerült leletek a Nemzeti Múzeumba kerültek. Ezt követően pedig Forgács Ferenc hortobágyi juhász, böszörményi lakos 1925-től nyolc éven át, álomlátás alapján minden aratás után karácsonyig ásta az őstelepet Attila sírját keresve. Halála után veje és fiai is folytatták a kincs keresését, amelynek során a kultúrrétegek áttörésekor egész sor leletet, sőt az elbeszélések alapján földalatti folyosókat is találtak.
Beszántott halom
© Hajdúböszörmény Város Önkormányzata, 2022